Kövess minket Facebookon.
Mounaji Barbi
Lassan megtanulom, hogy hogyan fogadjam el a törött darabkáimat. Lassan megtanulom, hogyan békéljek meg azokkal a részeimmel, amik még mindig utolérnek.
olvass tovább
Mertain Lilla
Hihetetlen számomra, még talán fel sem fogtam teljesen, hogy végleg vége van, elmentél. És veled együtt ment az a rengeteg sok rossz, káosz, könny, a napokig, hetekig, hónapokig tartó sírás, a pokol, az idegösszeroppanás, a lelkileg kimerülés, a fizikai-szellemi leépülés, az éjszakákon át tartó gyomorideg, a rengeteg sok csalódás, a hazug emberek, és az arcomat, szívemet forrón perzselő pokol, amit kaptam tőled, ami miatt oly sokszor a padlóra kerültem, mert egy idő után már elhagyott az erőm, és ami ahhoz vezetett, hogy feladjam.
olvass tovább
Szekeres Fanni
Talán már nem izzik úgy a szemünk mikor tekintetünk egymásra talál. Talán már nem röpködnek a gyomrodban pillangók mikor rám gondolsz és nem szédülsz a találkozókon. Nem remeg a hangod a magadról szóló mondatoknál és nem bókolsz olyan félve.
olvass tovább
Varga Emese
A közös emlékeiteket nem tudod kitörölni a fejedből, mint ahogy őt magát sem tudod kiradírozni a szívedből, de van egy pont, ami után már nem lehet többet várni rá. Rá és arra, hogy végre jól szeressen.
olvass tovább
Szabó Rebeka
Hazudhatnám azt, hogy időszakos csupán ez az érzelmi hullámvasút. Hazudhatnám azt is, hogy még mindig erősen hiszem: Lesz jobb.
olvass tovább
Szabó Alexandra
Tényleges fájdalommal jár elképzelni, hogy milyen lesz, ha már nem én leszek számodra az első. Amikor más fog a fejedben járni ébredésnél, lefekvésnél. Amikor más lesz az első, akivel majd meg szeretnéd osztani a gondolatod. Amikor másra vágysz majd mind a nehéz, mind a könnyed napjaidon. Nem akarom elfogadni a tényt, hogy hamarosan másnak adod ki majd a szíved egyetlen albérletét.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Néha azt érzem, hogy elmegy mellettem az élet. Hogy a vágyaim, az álmaim és az, ami igazán mélyen bennem van, köszönő viszonyban sincs azzal az élettel, amit most élek.
olvass tovább
Szabó Rebeka
Néha azt érzem, hogy fáradhatatlanul csatangolok az utamon, szünet nélkül, és nem találok semmit sem, ami kapaszkodót jelentene, egy kis pihenőt a szélviharban. Időnként még az is nehezemre esik, hogy saját magamnak valljam be az érzéseimet. A manír nélküli, felszínt is felhasító érzéseket. Pedig lenne mit mondanom. Lenne mit mesélnem. A nagyvilágba kiáltanám, hogy úgy érzem nem bírom a súlyos terhet, ami a vállamra nehezedik.
olvass tovább
Szabó Rebeka
Ha megértenénk, hogy a trauma magában foglalja az érzelmi sérüléseket is, akkor több ember léphetne a gyógyulás tényleges útjára. Lelki, és testi értelemben is.
olvass tovább
Tóth Éva
Minden hölgynek megvan a voksa. Megvannak az elképzelések a külsőségekről: hajszín, szemszín, magasság, izomzat, pénztárca, sárm… a lista a végtelenbe nyúlik. Mindannyiunknak megvolt a maga választása évei folyamán, és mindenki beleesik nagy szakításokba, kalandokba, hibákba, csalódásokba. Mégis, mire vágyunk?
olvass tovább
Barna Berni
Nem. Nem igaz, hogy mocskosak. Nem igaz, hogy nincsenek érzelmeik. Nem felületesek. Nem menekül mind. Nem csak "azt akarják", de ha valóban Férfiak, megmondják, hogy ha csak "azt akarják". Nem erőszakolnak meg, sem testileg, sem lelkileg. Mert anélkül nem használnak minket, hogy mi ne akarnánk csak azt, hogy használjanak.
olvass továbbAz érett férfiak az élethez keresnek társat, nem csupán egy kapcsolathoz. Éppen emiatt olyan dolgokra helyezik a fókuszt, a társkeresés alatt, ami sokkal fontosabb annál, mint a mell-popsi kettőse. Érdemes szem előtt tartani tehát a következő néhány pontot.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Mindent megtettem volna, hogy boldog legyél mellettem. Aztán rá kellett döbbennem, hogy mellettem, te soha nem leszel igazán boldog. Én nem az vagyok, akire a szíved mélyén vágysz. Én csak egy lány vagyok, aki iránt érzel valamiféle szerelmet, de az nem a zsibbasztó igaz szerelem.
olvass tovább
Szabó Rebeka
A szerelem sokak számára soha el nem múló misztérium. Egy olyan sáv az életünkben, ami bár időnként fájdalmat okoz, mégis teljessé teszi a létezésünket. Azt is mondhatnánk, hogy egyúttal egy nagy tanító mester is, hiszen szárnyaink bontogatásától kezdve, a valós repülésen át, egészen a bőrünket felhasító landolásig sorozatos leckéket ad fel. És ezeket a leckéket, melyek között vannak nagyszerűek, és kevésbé kellemesek is, visszük magunkkal a hosszú útra.
olvass továbbAzt mondják az ördög sosem vörös arccal és szarvakkal jelenik meg az életedben, hanem egy olyan álarc mögé bújva amire mindig is vágytál. Magával ragadó eleganciájával, kimért viselkedésével, humorával, ideiglenes érdeklődésével elcsábít, magához édesget és hagyja, hogy jó mélyen úszkálj a rózsaszín ködben.
olvass tovább
Csiszár Lilla
Hadd meséljek a szívről, a szívről, ami olyan mély volt, hogy voltak érzelmei, melyek nem is tudtak egymásról.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Nem értem az embereket. Hallom amit mondanak, látom amit cselekednek, de a szándékukat rendre félreértelmezem. Túlsúlyos állapotban hever a lelkem. Magába szívta a koszt, amelyet a hömpölygő szóáradat hozott magával. Kételkedem a józan ész hatalmában, az érzésektől mentes játszmákban.
olvass tovább
Vörös Eszter
Sokan azt állítják, hogy a lányok születésüktől fogva apásak, míg a fiúk inkább anyásak. Rám ez az elvileg genetikailag kódolt tulajdonság sokáig nem volt igaz. Apát mindig tiszteltem, mert rengeteget dolgozott, hogy mindenünk meglegyen, de ezért nagyon kevés időt tölthetett velünk.
olvass tovább
Varga Emese
A nagy szerelmeknél te is érezheted úgy, mintha pillangók verdesnének a gyomrodban, próbálva kitörni onnan. Butaság lenne azonban elvárni, hogy évekkel az első találkozás után is ugyanolyan csillapíthatatlan szerelmet érezz, mint akkor, amikor először megláttad a párod. De ne aggódj, mert van egy ennél még jobb érzés.
olvass tovább
Barna Berni
Erre a kérdésre a legegyszerűbb válasz, az az lenne, hogy azért, mert fogalmad sincs mi is az. Hogy mi a mély szeretet. Természetesen azonnal lehet vitatkozni ezzel a kijelentéssel és melléállítani azt, az illúziókat kergető kijelentést, hogy ezt mindenki tudja, és bízzunk jobban az emberekben. Ez állna is, ha pontosan ugyan azt akarnánk képviselni, ami annyira elfogadott és belénk ivódott és a többség által követett, a felszínességet, vagyis a dolgok felszínem történő megélését és elfogadását.
olvass tovább
