KERESD A NŐT / Lélekhangok


Egyedül a mai nap számít, semmi más

Mielőtt még valaki megijedne, hogy egy orákulum képében igyekszem klisészerű szónoklatot tartani arról, mennyire fancy és fontos az „itt és most” alapelve, megnyugtatom, hogy nem, nem ez a terv. Vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy nem a jég felszínét szeretném kapargatni. Azzal kapcsolatban sok hamis képet mutató tartalom található.

olvass tovább

A férfiak és hazugságaik

Milyen szép is, amikor szerelmes az ember, főleg amikor mi nők azok vagyunk. Ilyenkor nem látjuk a fától az erdőt. Pillangók repdesnek a gyomrunkban. Amikor minden percben, órában a másikra gondolunk, és azt kívánjuk bárcsak örökké tartana ez a boldogság.

olvass tovább

Függővé válunk az érzelmektől

Szeretjük szorítani egymás kezét. Nemcsak addig, amíg kifehérednek az ujjaink, hanem addig, amíg el nem törjük a másik kézcsontjait. Nem azért tesszük ezt, mert fájdalmat akarunk okozni, hanem inkább azért, mert így próbálunk meg szeretni.

olvass tovább

Mielőtt megcsókolna a végzet

Utolsó perceim a kínzó, mégis megnyugtató bizonytalanságban. Még bárhogy lehet. Akárhogyan dönthetek, akárhogyan érezhetek. Az életem akármerre vezethet. Bízhatok benne - még azelőtt, hogy felfedné magát – s, aközben, ahogyan szirmait bontja előttem.

olvass tovább

Mit érzünk pontosan?

Az utóbbi időben, akárhányszor néztem kicsit is romantikusabb jellegű filmet, az jutott eszembe, hogy kristálytisztán fogalmunk sincs igazából, hogyan is definiálhatnánk bizonyos érzéseket, különösképp a legerősebbet, a legintenzívebbet, amely mindannyiunk fantáziáját izgatja, a szerelemét.

olvass tovább

Nem történt semmi

Életünk számtalan fontos pillanatában legyintünk és mondjuk, hogy: Nem történt semmi! Mondjuk és hitetjük el önmagunkkal, hogy valami, amit nem tudtunk megélni, vagy nem tudtunk érte küzdeni, jelentéktelen volt.

olvass tovább

Hová tűnt a szerelem?

A sok-sok együtt töltött év után, gyakran úgy érzik a párok, hogy a szerelem eltűnt az életükből. Nincsen meg a kapcsolat elejére jellemző lángolás, és ez megrémíti őket. Félnek attól, hogy mi vár rájuk egy „szerelem” nélküli életben. És ennek következtében előfordul, hogy tágra nyílt szemekkel fürkészik az emberáradatot, annak reményében, hátha újra rájuk talál a szerelem.

olvass tovább

Sorsfordító találkozás - 1.fejezet

Nem hiszem el, mégis mit is csinálok én most? Úgy állok itt a kapunk előtt, számolva a perceket, lesve a sarkot mikor ér ide, igazgatva a szoknyámat, 2 percenként csekkolva a harisnyámat nem szakadt-e ki, mert ugye magamat ismerve képes vagyok az utolsó pillanatban is kárt tenni a ruhámban, mint egy tini, aki soha nem találkozott még fiúval.

olvass tovább