Kövess minket Facebookon.
Király Eszter
Az intimitás a fizikai közelségen túl, mély, bensőséges érzelmi kapcsolódás, bizalom és meghittség. Azt jelenti, hogy átadom és megadom magam, van bátorságom szeretni és megmutatni a sebezhető énemet.
olvass tovább
Király Eszter
Mi szükséges ahhoz, hogy képesek legyünk tartós és boldog kapcsolatban élni? A legelső, korai anya-gyerek kötődésünk minősége, vagy annak hiánya lesz a legmeghatározóbb emberi kapcsolatainkban, ami életünk végéig kitart. A kötődés iránti vágyunk mindvégig elemi erejű marad.
olvass tovább
Király Eszter
Egy érzelmileg érett férfi fontosnak tartja a tetszetős külső mellett az intelligenciát, és a támogató, odaadó, szeretetteljes, nőies megnyilvánulásokat is. Képes kötődni, megállapodni, alkalmazkodni, a szerelem érdekében változni és változtatni.
olvass tovább
Király Eszter
Közeledünk, távolodunk, megriaszt a stabilitás. A szeretői státusz egy félig-kapcsolat, kényelmes, mert nem kell egészen beleereszkedni. Sokszor saját elköteleződési problémáink miatt ragadunk a hazugságspirálban, hogy teljes értékű és egyenrangú kapcsolatokat alakíthassunk ki.
olvass tovább
Király Eszter
Ahol nincs őszinteség, ott nincs tisztelet. És ahol nincs tisztelet, ott valódi szeretet sincs. A megtévesztéssel, hazugsággal, csalással, elhallgatásokkal, összességében az őszinteség hiányával kapcsolatunk megreked, nem fejlődik, a bizalom sérül, majd teljesen eltörik.
olvass tovább
Király Eszter
Egy férfit hosszú távon elriaszthat az, ha egy nő mindig egyedül próbálja megváltani a világot. Soha nem kér, nem szól, ha segítségre van szüksége, nem mutatja gyenge oldalát, mert ez egyben a ráutaltság és kiszolgáltatottság érzésével fonódna össze. Pedig minden nőnek van gyengébb, gondoskodásra, gyámolításra szoruló női oldala.
olvass tovább
Király Eszter
A rózsaszín ködbe burkolt szerelem két-három év után átalakul, a kötődés érzése válik meghatározóvá, és bár a kapcsolat szoros marad, mégsem marad ugyanolyan. Minden jól működő kapcsolat egyik titka, hogy elfogadjuk a tényt: a kötelék folyamatosan változik és fejlődik.
olvass tovább
Király Eszter
Nem a póthaj, a műszempilla, és nem a csípőrisza. Nem a kacsaszáj nem a légbepuszi, és nem csuklóra akasztott dizájner imitáció. Nem a provokatív tekintet, az arroganciába hajló túlerotizált magabiztosság, és nem a 90-60-90 mágikus számrendszere.
olvass tovább
Király Eszter
A szabadság egyedül az elmében létezik. A hozzáállásom határozza meg, mennyire engedem, hogy a külső tényezők gúzsba kössenek, vagy befolyásolják világlátásomat. Egy folyópart megnyugtató csendjében érezhetem, hogy szabad vagyok, hogy senki és semmi sem korlátozza gondolataim szabad áramlását, egészen addig, amíg egy tőlem független erő meg nem szakítja ezt az idillikus állapotot: elered az eső, vihar van készülőben, vagy szélvihar kezd tombolni.
olvass tovább
Király Eszter
Annyit adni, amennyit a másik még képes visszaadni, ezt az egyik legfontosabb életszabályt kellene mindannyiunknak megtanulni. Nem cipelheti senki mindvégig egyedül a kapcsolatot, mert idővel elveszíti a lendületét, erejét, lelkesedését, elfogy az energiája, kiüresedik.
olvass tovább
Király Eszter
A gondoskodást képességét többnyire női tulajdonságként értékeljük, általában a nő az, aki elsimítja a homlokráncokat, aki felelős a hangulatért, az egyensúlyért. Ő az érzelemtankok csordultig töltője, adakozó és befogadó egyszerre, és lételeme ez a gondoskodó magatartás, ami azonban nem szereptévesztett anyáskodás, mert abban a pillanatban, ahogyan szerepében megbillen, a férfit nem tiszteli többé, és nem is képes rá férfiként tekinteni.
olvass tovább
Király Eszter
A megcsalással a legfontosabb sérül: a kapcsolat ártatlansága. Hiába próbáljuk minden eszközzel, szívvel és lélekkel helyrehozni a kicsorbult szerelmet, a vékony, alig-alig látható repedések ott maradnak, kényelmetlen, zaklatott, folytonos hiányérzetet okozva. Úgy érezzük, a kezdeti ártatlanságot, érintetlenséget semmi nem hozza vissza már.
olvass tovább
Király Eszter
Minden emberi kapcsolat, így a párkapcsolat is reláció, együtt létezés, együtt rezgés, ahol hatással vagyunk egymásra. Együtt vagy belezuhanunk a pogány életérzésbe, amit mi szerelemként értelmezünk, és össze-vissza zúzzuk magunkat, vagy együtt, emelkedünk fejlődünk, szerelembe emelkedünk. Finom csápjainkkal vagy lehúzzuk, vagy emeljük egymást.
olvass tovább
Király Eszter
A párkapcsolat egy elmélyült intimitással egy érzelmileg és fizikailag is biztonságos közeg, melyben őszinték és nyitottak vagyunk a másik felé, nem félünk sebezhetőnek mutatni magukat, és nem tartunk a visszautasítástól, az ítélkezéstől sem.
olvass tovább
Király Eszter
Minél „tökéletesebbnek” tűnik egy pár, vagyis minél inkább mentes a mélypontoktól, a krízisektől, annál inkább gyanakodhatunk, hogy ők a szőnyeg alá seprés művelői lettek az évek során.
olvass tovább
Király Eszter
A nők mindig, minden esetben, így egy hibátlanul, harmonikusan működő kapcsolat alatt is sokkal intenzívebb érzelmi életet élnek. Számukra a kommunikáció a kapcsolódás egyik eszköze, közvetlenebb hozzáférésük van az érzelmekhez.
olvass tovább
Király Eszter
Olyan ez az élet, mintha a fontos dolgokat valaki szándékosan törékeny dolgokból fűzte volna fel csodaszép lánccá. Mindig eltörik valami. Törik a tányér, egy kristálypohár, egy féltve őrzött váza. És megtörik a lelkesedés, szerteszét törik a remény, valaki megtöri a csendet, és egy öleléssel, érintéssel megtörik a jég közöttünk.
olvass tovább
Király Eszter
Az úrinőség fogalma manapság ködös, zavaros terminus a fejekben, és a nőiesség gyakran egybemosódik a férfifantáziát erősen megmozgató, csábos külső jegyekkel, a 90-60-90 mágikus, csalogató számrendszerével. Ahogyan az úriember vonásai a hagyományos férfiszerephez kapcsolódnak, úgy az úrinőség egyes jellemzői is magukban foglalják a nő szerepét. Egy úrinő értékeli az úriember gesztusait, és beleborzong egy kézcsókba, ami mint tudjuk, ma már csak jelképes jelzés, a férfi soha nem érinti ajkaival a nő kézfejét.
olvass tovább
Király Eszter
Szorongó, neurotikus, kapcsolatfüggő nemzedék vagyunk. Mérgező emberi kapcsolatok szorításában fulladozunk, ki nem mondott szavak, elfojtott feszültség, és tisztázatlan, szőnyeg alá söpört sérelmek szorítják, kaparják torkunkat. A vészcsengőt ezerszer meghúzták már odafent, mégsem csomagolunk, vagy menekülünk fejvesztve a helyszínről. Pedig óriás, ordító, égre írt jelek vannak, hogy semmi dolgunk bizonyos emberekkel, mégsem olvasunk belőlük.
olvass tovább
Király Eszter
Aki tisztel, elismeri az erősségeimből fakadó erényeket, és elnéző a gyengeségeimmel. Nem figuráz ki, nem tesz nevetségessé. Nem hánytorgat fel régmúlt sérelmeket, utamat észrevétlenül segíti, pozitív megerősítése, dicsérő szavai ösztönöznek, új erőt adnak.
olvass tovább
