Pénzért lelket venni?
Azt gondolom, hogy nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt mondom, hogy igenis lehet barátságot, szerelmet, lelket és testet venni. Ez a legnagyobb hibája ennek a csúnyán átalakult pénzorientált világnak.
olvass továbbAzt gondolom, hogy nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt mondom, hogy igenis lehet barátságot, szerelmet, lelket és testet venni. Ez a legnagyobb hibája ennek a csúnyán átalakult pénzorientált világnak.
olvass tovább„Anya és Apa eldöntötte, hogy nem folytatják tovább együtt, hogy külön költöznek, hogy válás is lesz. Nem teljesen értem, miért nem voltak erősebbek, miért nem próbálkoztak jobban. Nem veszik észre, hogy milyen hatással van ez ránk nézve, gyerekekre?”
olvass továbbMindannyian tele vagyunk ideálképekkel. Hogy ez miért van így, arra találhatunk pszichológiai, spirituális magyarázatokat, de most ezekbe nem mennék bele - mert nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy az ideáljaink ott vannak a fejünkben és valamit kezdenünk kell velük. Talán sehol sincs annyi elvárásunk, mint a párkapcsolatok területén.
olvass továbbNapról napra egyre nehezebb normális, stabil alapokkal rendelkező párkapcsolatot kialakítani. Hallom a barátaimtól és tapasztalom is, ahogyan egyre, csak egyre silányabb minőségű emberi kapcsolatok jönnek létre, mi pedig szorgalmasan panaszkodunk, hogy sehol a boldogság, sehol az igazi érzés.
olvass továbbNéha elmélázom azon, hogy mennyire fájdalmas, hogy mi emberek valami elfojtott beletörődésben élünk. Természetesnek tartjuk a nehézségeket, a szenvedést, a leépülést, azt, hogy elhasználódva, megnyomorodva halunk meg.
olvass továbbMindannyian emlékszünk a Szex és New York sorozat egyik kultikus mondatára, amikor Carrie pasija, Berger, beavatja a lányokat a nagy titokba: ha egy pasi nem hív fel, az azt jelenti, hogy nem jöttél be neki, ilyen egyszerű. A nők még mindig képtelenek felfogni, hogyan fordulhat az elő, hogy egy tökéletesnek induló kapcsolatnak nincs folytatása, és hetekig várnak a telefoncsörgésre, melyben megcáfolásra kerül a korábbi állítás.
olvass továbbEgy napon majd megtanulod, hogy milyen igazán boldognak lenni. Azon a napon rájössz, hogy nem feladatod tolerálni magad körül azokat az embereket, akik nem tesznek hozzá ahhoz a fülig érő mosolyodhoz, amivel minden reggeledet kezdened kéne.
olvass továbbVad szél seper végig az utcán. Hideg a tél, s én egyedül didergek. Nincsen kihez hozzábújnom, nem karol át éjszaka senki, nem tudok odabújni a jéghideg tappancsaimmal két meleg nagy talp közé. Elszomorít a magány, vágyom a szerelemre. Vágyom rá, mégis taszítok minden kedvesen közelgő férfit. Meddig lesz még így? Mikor állok majd újra készen befogadni valakit a szívembe?
olvass továbbA félelem, hogy elveszítem a Nagy Őt az érzések közül az egyik legrosszabb, de akkor mit csinálj ezzel, ha ez a cipő jutott?
olvass továbbMár hiába fájna. Nem sírom vissza többé az időket, amikor még úgy éreztem, hogy van fény az alagút végén. Ne bánd, hiszen eddig sem fájt, hogy hazudtál.
olvass továbbEgy kapcsolatban megannyi lehetőség adódik arra, hogy hibázzunk. És rendre meg is tesszük ezt. Na, nem mintha élveznénk, hogy baklövéseket követünk el, de attól még elkövetjük őket, persze utólag meg is bánjuk ezeket.
olvass továbbTudjátok, azért volt tele az önbizalmam foltokkal és lyukakkal, mert az emberek szeretik kiélni a rosszindulatukat másokon. Úgy érzik feljebb kerülnek, ha a másikat lejjebb rugdossák és nem látják, hogy egy csomó energia befektetése után ők még mindig ugyanazon a lépcsőfokon toporognak és térdig gázolnak a rosszindulatban.
olvass továbbCsak nézek rád, fürkészem a tekinteted, ahogy te az enyémet. A gondolataim dübörgik érzelmeimet az elmémben, de csak az ajkamba harapok és beszűkült szempárral mérlek végig, majd csukódik mögöttem az ajtó és már úton is vagyok. Ki kell szellőztetnem a fejem, el kell terelnem a gondolataim, hogy mikor visszaérek folytathassuk az életünket, mintha mi sem történt volna.
olvass továbbTalán annak nem fáj, aki arra kényszerül, hogy kimondja: eddig, és ne tovább? Az nem csókolt olyan szenvedéllyel, nem öltelt forró törődéssel, nem emlékszik a reggeli párnalenyomatos birkózásra? Éppen annyira szereti a közös emlékeket, mint az, aki maradt volna még egy kicsit. De amikor szakít, még nem gyászolhat.
olvass továbbNincs baj azzal, ha most csak fekszel némán az ágyadon. Üres tekintettel bámulod a plafont, és sírni kezdesz. Tudom milyen érzés. Tudom milyen az, amikor végtelenül egyedül érzed magad, elveszve, magányosan. Tudom milyen az, amikor minden próbálkozásodkor hinni kezdesz és aztán arccal esel neki a padlónak. Mert valami mindig van. Valami, ami megpörget és visszacsap.
olvass továbbKedves Norbi! Először is leszögezném: nem szeretnék képmutató lenni. Meghíztam és le is fogytam 35 kilót szülés után. Lefogytam, mert képtelen voltam magamat elfogadni, ráadásul erősen benne voltak azok az okok, amiket említettél: szerettem volna szép, szexis és kívánatos lenni, szerettem volna átélni azt az élményt, hogy lássam: a férfi, akit szeretek gyönyörködik bennem.
olvass továbbTalán már nem ugyanaz vagyok. Nem ugyanaz a nő, aki előtted voltam. Talán ma már másképp innám a reggeli kakaómat, és nem botlanék el a saját lábamban. Talán már én is más szemmel néznék a rám furcsán pillantókra.
olvass továbbAmikor találkoztunk, mindketten romokban voltunk. Persze nem volt a homlokunkra írva, hiszen mindketten magabiztosan mosolyogtunk. Felszabadultnak, tehertelennek tűntünk – de csak annak tűntünk.
olvass tovább„Egy darabig úgy tűnt, menni fog, aztán kezdődött minden elölről. Az akarás, hogy működjön, és az akadályok, amikbe beleütköztem. Őket már jól ismertem, mindig ugyanaz a lemez. A nagy találkozás, a hit, hogy ő az igazi, aztán a jelek, hogy tévedtem. Sokszor azon gondolkodom, hogy a figyelmeztetések, amik arra utalnak, hogy tovább kell lépnem, csak saját magam által kreált indokok a menekülésre.”
olvass továbbKorai sebzettségem és traumáim miatt viszonylag korán fel kellett nőnöm. Ez kialakított különböző megküzdési módokat, hibás mechanizmusokat bennem.
olvass tovább