KERESD A NŐT / Lélekhangok


Őrizlek a szívemben

A távolban felcsendül egy ismerős dallam. És társul hozzá egy érzés. Felidézem a közös emlékeinket, majd összeszorul a szívem. Hiszen mélyen és őszintén kötődtem hozzád. De már tudom, a nem harmadjára sem változik át igenné. Ahogyan a múlt sem jelenné... Őrizlek a szívemben.

olvass tovább

Szeretni akartunk

Sokszor gondolok rád. Ránk. És mindarra, ami lehetett volna közöttünk. Aztán felidézem a kételyeket, a miérteket és a tekintetedet. Amikor hozzám beszéltél, de gondolataid egy másik nő felé haladtak. Magabiztosabban, mint felém.

olvass tovább

Nem készítek listát a hibáidból

Talán az egész emberiség vagy jó része, talán csak sok emberl de az is lehet, hogy csak nők, a lényeg az, hogy nem egy kis csoportot alkotnak azok az emberek, akikbe sokkal jobban beleég a rossz, mint a jó. Én is erősítem a tábort, bár ez nem szolgál örömömre.

olvass tovább

Pontosan addig

Békeszerető ember vagyok, úgy érzem jól magam, ha minden a saját medrében folyik és nem nagyon vannak kilengések. Az érzelmi viharfelhőket kifejezetten nehezen viselem, inkább hétköznapian, állóvíz párti vagyok.

olvass tovább

Ne félj lépni, ha a szerelem már nem a régi

  • 2018. július 22.

Ami a kapcsolatokat illeti, reméljük a legjobbakat, de néha ez a legrosszabb gondolat, amivel magunkat áltatjuk. Sajnos, bármennyire szeretjük olykor a párunkat, előfordul, hogy a dolgok nem változnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szikra már rég elszállt, mégis kapaszkodunk valamibe.

olvass tovább

A barátságról

A barát olyan, mint egy jó házastárs, jóban és rosszban kitart mellettünk. Ő az, aki a második családunkat jelenti, azt a családot, amit nem készen kapunk, hanem mi válogatunk össze. A barátság alapja a szeretet.

olvass tovább

Félelmeink hálójában

Annyira tipikus. Ismerik azt az érzést, amikor a legnyilvánvalóbb helyzetekben váratlanul földbe gyökerezik a lábunk és úgy érezzük, képtelenek lennénk egy adott szituációban cselekedni, mert a félelem marokba fogja szívünket és hiába szorítjuk mellkasunkra a kezünket, próbálva fogást találni a nyilvánvaló fájdalmon, azon a torokszorító érzésen, ami minden határozott döntésünket egy vonással kettészeli?

olvass tovább

Hol van az érzés?

  • 2018. július 15.

Felébredsz, az órára pillantva látod, hajnal van még. Fel kellene kelned, de ehelyett csak arra gondolsz, hogy megint egy „még egy” nap. Nem tudod, hogy akarod-e, csak azt, hogy muszáj. A szemeid még lehunyva, de máris érzed, ahogyan dübörögni kezdenek a gondolatok a fejedben és az érzések a szívedben. Az érzések, melyek nyughatatlanul, újra és újra előtörnek.

olvass tovább