KERESD A NŐT / Lélekhangok


A Fény születése

A Holdat elzavarta. A Napnak ablakot nyitott. Kislány szeméből a rossz álmokat kicsókolta. Az éjszaka rémeit a lepedő réseibe simította. Kávét ivott cukorral. Friss csokoládét tört. Haját megfésülte, arcát megmosta. Ráncokat egyenesített mosollyal. Mosolyt űzött könnyekkel. Híreket olvasott, félt, de maradt.

olvass tovább

A legboldogabb pillanatok

Érdekes látni, hogy mennyire belehajolunk a gondolatba, miszerint a boldog pillanatok kézzel fogható dolgokkal érhetőek el. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de életem legemlékezetesebb pillanatai soha nem tárgyi dolgok által jött létre.

olvass tovább

A legjobb barátom vagy a távolban is

Emlékszem a középiskolára, azon belül arra is, hogy te mennyire jó magaviseletű voltál és jó tanuló én pedig a minden hülyeségre rávehető, jó tanulmányi átlagú tini. Tűz és víz szerepkörrel osztályon belül és talán nem is jöttünk volna össze, ha nincs a kórus.

olvass tovább

Most kezd szép lenni …

Átlagos, szürke napnak indult a mai nap. Csak úgy mint a többi másik. Mégis kicsit másképp, hiszen éreztem, hogy valami más, mint eddig. Megállíthatatlannak éreztem magamat. Pedig én sem vagyok tulajdonképpen más, több vagy kevesebb, mint a többi ember. Csupán rájöttem...

olvass tovább

Nem kell mindent kontrollálni

Naponta dől rám a rengeteg tudás. Mikor is kell és mit éreznem, hogyan kell reagálnom bizonyos helyzetekben és mindent fogadjak kétkedéssel. Mert ha okos vagyok és egyedülálló, akkor az a baj, ha nehezen nyílok meg az is gond és ha sérült a lelkem azt ne hurcoljam magammal. Csak segíteni akarnak nekem, mégis tehetetlenek velem szemben.

olvass tovább

Mi lett volna,ha…?

Ezerszer elképzeltem, mit tennék, mit mondanék neked, ha csak utoljára is, de a szemedbe tudnék nézni. Megtörtént. Ott álltam előtted, vártam a pillanatot, hogy a szemedbe tudjak nézni, de ehelyett, a lehajtott fejeddel tudtam csak kommunikálni. Bár ez sem tartott vissza abban a percben…

olvass tovább

Az érzelmek is virtuálisak, akár mi magunk

Édesapám mesélt a fiatalkoráról, hogyan ismerte meg édesanyámat. Mesélt arról, hogy mikor távol volt, mekkora gyötrődést élt át és nem volt még akkor nem hogy internet, de még telefon sem, csak vezetékes, de olyan távolságból recsegett a vonal vagy szétkapcsolt.

olvass tovább

Egy pohár borral kezdődött minden, majd azzal is ért véget

Tudjátok, van az az érzés, amikor érzitek, hogy abban a pillanatban nem szabad azt a dolgot megtenni, elfogadni, vagy kipróbálni, de hajt a kíváncsiság, hogy mi fog történni, ha mégis igen a válasz. Én igent mondtam, elfogadtam azt az első pohár bort tőled... akkor nem láttam benne semmi rosszat, de már utólag rájöttem, nem biztos, hogy jó ötlet volt…

olvass tovább