Kövess minket Facebookon.
Szentes Flóra Babett
Eljárt az idő felettem - megőszültem, görnyedtebb lettem, ráncok tarkítják a testem – de kincsekkel teli a szívem. Sok mindent láttam, sok mindent megéltem, egyre csak teljesebbé váltam. Bölcs talán azért vagyok, mert jártam már arra, amerre te jársz most.
olvass tovább
Dobos Amira
Életem során találkoztam sok-sok emberrel. Végighallgattam mindenki problémáját, az enyémmel nem foglalkozva. Rájöttem, hogy szeretjük magunkkal elhitetni, hogy rosszabb már nem lehet, ami később bebizonyosodik, hogy nem így van.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Amikor végre megérkezik az az ember, akit olyan régóta vársz – tudatosan, vagy tudat alatt – leírhatatlan a vele érkező boldogság is. Mindegy, hogy egy régi ismerősről van szó, vagy egy számodra még ismeretlenről: vártad az érkezésüket, mert dolguk van veled.
olvass tovább
Szekeres Fanni
Ez az a dolog az életben, ami mindig sokat ér. Nem veszít az értékéből és soha nem lesz senkinek sem több belőle, mint bárki másnak. Nem áldozzuk senkire, aki nem érdemli meg. Ez után kapjuk a fizetésünket, hiszen órákra vásárol meg minket, vagyis a munkánkat a munkahelyünk.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Már nem egyértelmű, hogyan is nem szól ez rólam, hogy miért vettem olyan könnyen, hogy miért is kellene jól lennem, jól kezelnem. Végre mosolyogtam, végre vártam valamit. Végre készen álltam. Jöjjön bárki, hozzon bármilyen csomagot, legyen bármilyen állapotban. Befogadó voltam, fejest ugrani is készen álltam. Ekkor jöttél Te – megcsalással fűszerezve.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Elveszünk a kötelezettségekben, folyton alkalmazkodunk mindenhez és mindenkihez, miközben elfeledkezünk a saját szükségleteinkről. Végül ott állunk zavartan, lelkileg és fizikálisan kiszipolyozva, mert nem értjük, hogyan kerülhettünk önmagunktól mérföldes távolságra.
olvass tovább
Barna Berni
Egy önmagában felélesztett igazi erőt élő férfi, nem tud megmaradni a nem megélt, erős női energiák nélküli nővel.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Minden család egyedi a saját módján, mindnek vannak érdekességei, fura szokásai, nem megszokott dolgai. Sok család ezen felül is különleges – nap, mint nap komoly feladattal néz szembe, cipeli valaminek a súlyát, helyt áll, bármilyen körülményről is legyen szó. Nem kell messze menni, hogy ilyen családokat találjunk, mert ott vannak a szomszédban, vagy az utca túloldalán. Mégis annyira természetesek, annyira beletanultak az adott élethelyzet adta feladatokba, hogy egy kívülállónak ezek nehezen szúrnak szemet.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Azt gondoljuk, úgy érezzük, hogy nekünk majd sikerül, és mi leszünk a kivétel. Sokszor tényleg ezen múlik, sokszor tényleg ez az a plusz, ami végül változást generál. Megmentenénk a családunk, a barátunk, a szerelmünk, mert hisszük, hogy ránk másképpen reagálnak majd, hogy mi leszünk a megoldás, illetve a megoldáshoz vezető út. De nem menthetünk meg mindenkit. Főleg olyasvalakiket nem, akik valójában nem is szeretnék, hogy megmentsék őket.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Minden nap sminkelem magam – bár nem kell valami nagy sminkre gondolni. Nem takarja el az arcom, nem rejti el az igaz részeim, de kiemeli az előnyöseket. Elégedett vagyok magammal kencefice nélkül is, ugyanakkor szeretem kihozni magamból a legtöbbet, akár hétköznapokon, akár különleges alkalomadtán. Ugyanez igaz az öltözködésre, minden külső dologra.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Sétáltam az utcán, és én voltam a szerelmes pár velem szemben. Mindkettejük egyszerre. Az, aki kicsit jobban szereti a másikat, és az, aki valójában még magát keresi. Én voltam a kislány a zebránál, aki csillogó szemekkel nézett fel az Édesanyjára. És az Anya, aki látta őt felnőni, aki az egész világot meg akarta neki mutatni. A veszekedő pár a boltban, a sértett és a védekező egyszerre. Én voltam a keservesen síró csecsemő, és a magányosan olvasó, fáradt férfi. Mind én voltam, vagyok, vagy leszek.
olvass továbbGondolataidnak hatalma van. A gondolataid a sajátjaid, te teremted meg őket.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Elmúltak a húszas, harmincas éveim, és úgy érzem, elfelejtettem kiélni magam. Még mindig van, amit nem próbáltam, amire és akire kíváncsi vagyok, de a jelen élethelyzetemben ezek elérhetetlennek tűnnek számomra. Mert elmúlt az egyetem, elmúlt a könnyed, kötetlen ismerkedés korszaka, és már le is tettem a voksomat valaki más mellett.
olvass tovább
Barna Berni
Férfivé válni nagyon egyszerű, de az elvárások világában mégis nehéz. Annak nehéz, aki elfelejtette az ősi ösztöneit és alkalmazkodott a kollektív illúziójához, annak minden mocskosságával együtt.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Egy napon felébredtem, és rájöttem, hogy évek óta, életek óta nem haladtam a feladatommal. Mindenem meg van, boldog, sikeres életet élek, és úgy érzem, hogy már mindent elértem. A célkitűzéseim rég a kezemben vannak, így nem igazán érintenek meg mások, akár a világ problémái.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Végre a karjaidban tartottál, végre úgy történt, ahogyan szeretted volna. Mégsem változtál, mégsem változtattál. Miért gondolod, hogy így maradni tudok? Boldogtalan vagyok.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Mondd, hova tűntek az érintéseink, miért tűntek el egyáltalán? Ugyanúgy szükségünk van rájuk, pont úgy, mint a legelején. Amikor még természetes volt, amikor még ösztönösen nyúltam a kezed után, és te az enyém után.
olvass továbbValakinek a tiszteletét kivívni nem könnyű. Különösen nem ebben az elhanyatló, és nem éppen javuló tendenciát mutató világszemléletben. Azonban a tisztelet egymás iránt mégis alapköve annak, hogy boldogok legyünk a másikkal.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Változunk. A körülmények, a tapasztalatok mind formálják a jellemünk. A változás olykor szépen lassan, szinte észrevétlenül simul bele az életbe, olykor drasztikusan ront be. Este a szerelmünk karjaiban térünk az álmok országába, reggelre pedig egy új ember mellett ébredünk.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Mindig azt szerettem volna, hogy tisztán és őszintén beszéljenek velem, gátlások nélkül, lényegre törően. De amíg én is kerülgettem adott témákat, elvesztem a tapintatosságban, nem azt kaptam, amire vágytam. Senki nem beszélt velem nyíltan, senkivel nem volt meg az a bizalom, hogy csukott szemmel, nyersen kimondhassunk egymásnak bármit. Erre vágytam, így elkezdtem csinálni. Tisztán és nyersen beszéltem - nem kellett sok hozzá, hogy ez visszatérjen hozzám.
olvass tovább
