Kövess minket Facebookon.
Tóth Éva
Mai fekete-fehér világunkban az olyan tulajdonságok, mint az optimizmus és a naivitás nem hízelgő jelzők ránk nézve. Ha optimisták vagyunk, akkor építünk egy álomvilágot magunk köré, és hisszük, hogy „ez a világ minden világok legjobbika”.
olvass tovább
Dobos Amira
Ekkor Ő még nem tudta, sokat kérek, de ugyanakkor sokat is érek.
olvass tovább
Dibáczi Dóra
Életem során számtalanszor szembe jött már velem az a mondat, hogy: „Az embernek élete során csak egy Igaz szerelme van!” .Szerintem viszont ez baromság!
olvass tovább
Tóth Éva
Sosem értjük meg igazán, hogy mit jelent a „vágyak elengedése”-tézis, amíg nem merülünk bele az élet sűrűjébe. Hiszen eleinte minden állandónak hat, itt vannak a barátaink, családtagjaink, itt vagyunk egy fix közegben, ahol nem árthat senki nekünk, mert sosem vagyunk egyedül. De a változást senki sem kalkulálja bele.
olvass tovább
Tóth Éva
Dühödten vágom a poharat az asztal pereméhez. Nem sikerül minden úgy, ahogy vágyom. Most nem jó itt felejteni, ülni az asztal fölött, hallani a felesleges fecsegést, miközben szépen lassan kiürül az elmém.
olvass tovább
Varga Emese
Rám villan a szemed a pohár felett. Szinte éket vág a retinádba az üveg csillanása, tekinteted szétterül rajtam, mint megannyi kérdőjel. Látom, azt kérdezed, vajon írok-e még rólad.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Néha hiába mondjuk ki, hogy megbocsátunk, egyszerűen nem érezzük a szívünkben ezt az irgalmi állapotot. A megbocsátás egy hosszú folyamat, amelyben a léleknek meg kell küzdenie az őt ért sérelemmel.
olvass tovább
Dibáczi Dóra
Bár az egyedülálló anyaként töltött évek alatt sok mindent megtanultam, megfogadtam, és bölcsebb lettem, ha döntésekről van szó, de vannak azok a helyzetek, amire az ember nem tud felkészülni. Az életünk során sok olyan szerep van, amiben kipróbáljuk magunkat: Nő, feleség, barát, társ, anya. Egyik szerep sem könnyű, de mindegyikben van valami csodálatos.
olvass továbbRosszul választottam. Nehéz ezt kimondani, de mégis igaz. Csak az igazságokkal az a baj, hogy nem szeretjük önmagunknak beismerni. Miért? Mert legtöbbször fáj. Fáj, hogy elszúrtuk.
olvass továbbEgy szakítás sosem egyszerű, főleg akkor nem, ha az az ember hagy el minket, akiért bármit megtettünk volna. Azonban bármilyen klisének hangzik, de a ’nem akarok kikelni az ágyból’ fázis hamar véget ér és az idő minden sebet begyógyít. A kérdés csak az, hogy mit tegyünk, hogy felgyorsítsuk a folyamatot?
olvass tovább
Mertain Lilla
Lehet, hogy eddig nem volt alkalmad hosszútávú párkapcsolatra, emellett pedig többször megtörtént, hogy megismételted a múltbeli hibáidat, azokat, amelyek kudarchoz vezettek. Lehet, hogy eddig rossz helyen kerested a megfelelő partnert, és képes voltál rossz kapcsolatokra is elkötelezni magad. Ezeknek viszont most megálljt kell parancsolnod. Az élet túl rövid ahhoz, hogy elvesztegesd azokat a perceket, amelyek által átélhetnéd az igaz szerelmet.
olvass tovább
Barna Berni
Nagyon egyszerű a válasz. Azért mert nincs helye benned a mély érzéseknek. Azért, mert bár azt hiszed vannak valós érzelmeid, de ezek valójában nagyon ritkák, és arról ismered fel őket, hogy megrendítő és átalakító erejük van.
olvass tovább
Virág Klaudia
Emlékszünk milyen volt az a pillanat, amikor egyszer csak ránk szakadt az igazság, hogy menthetetlenül elmúltak a gyermek éveink és felnőttünk? Amikor megértettük, hogy mi az, hogy felelősséget vállalunk az életünkért? Amikor a világ kitárta kapuit, és nekünk hirtelen döntéseket kellett hoznunk, egyértelmű, világos utat adni az életünknek? Izgalom és rémület volt a felismerés egyidőben. Bárcsak valaki előbb elmondta volna mind azt, amit azóta megértettem..
olvass tovább
Tóth Éva
Mindannyian ismerünk olyan kiszámíthatatlan embereket, akik közelében megborzongva húzzuk össze a kabátot a legnagyobb hőségben is. A rejtett agresszorok sokáig képesek megtéveszteni és áltatni bennünket. Azt hisszük milyen elbűvölő modorú emberrel futunk össze, és észre sem vesszük az elején, mennyire nyíltan előkészített csapdába sétálunk bele önként. Aztán csapódik mögöttünk a ketrecajtó és nincs menekvés. Kezdődik a műsor.
olvass tovább
Király Eszter
Az igazi szerelem megtalálása esetenként valóban hasonlatos egy női misszió teljesítéséhez. A tiszta, romlatlan, őszinte érzést úgy kutatjuk, mintha ez volna nő létünk első, alapvető mérföldköve. A szerelmet lepkehálóval üldözzük, és rengeteg hibát elkövetünk, önbecsülést veszítünk, testünket tartós használatra bocsájtjuk, és hagyjuk, hogy hátunkat sáros lábbal tapossák az érdemtelenek.
olvass tovább
Barna Berni
Már ki merem mondani. Szükségem van rád. Nem azért amiért szoktuk, hogy szükség van a másikra. Nem azért amit tanultunk. Nem a szokásos energiavesztéses játszmákhoz. Nem a drámákhoz. Nem azért mert nem bírom egyedül. Nem ezért.
olvass tovább
Virág Klaudia
Szeretek sétálni este a városban, már pár napja terveztem ezt az utat, de ma nem csak sétálni indultam, hogy kitisztuljon a fejem, ma este a lelkemet is rendezni szeretném. Az élet nyüzsög körülöttem, szempárok, léptek haladnak el mellettem. Jó lenne egyszer kiüríteni mindent, végig sétálni úgy, hogy nincs senki más az utcákon csak én, a zene a fülemben és az esti fények. Akkor nem kéne lesütnöm a fejem, ha a szemeim könnyekkel telnek meg, mert valami háborog bennem.
olvass tovább
Dibáczi Dóra
Az elmúlt hónapok nagy része arról szólt számomra, hogy gyógyítottam valakit, ott legbelül, magamban. Valakit, akiről - bár túl vagyok már a harmincadik életévemen, - csak nemrég szereztem tudomást. Ő az a gyermek, aki bennünk él. Benned is ott él a sajátod, és bennem is az enyém.
olvass tovább
Tőrincsi Tímea
A boldogság nem maga a cél, sokkal inkább melléktermék, amiért cselekedned kell. Olykor kockáztatni. Felrúgni mindent, ami régi, ami áporodott, ami elavult és már nem visz sehova. Mert csinálhatod azt, amit eddig, az eredménye végül ugyanaz. Ahhoz nem kellek, és a másik sem.
olvass tovább
Mertain Lilla
Fekszem az ágyban, fekszem a fürdőkádban, ülök a buszon, futok, de csak jár, és jár az agyam. Folyamatosan kattog. Hiszen tenni nem tudok semmit. Pedig úgy szeretnék kiállni az út közepére, és torkom szakadtából csak üvölteni, és egy pillanatra megállítani az időt. De sajnos nem tehetem.
olvass tovább
