Kövess minket Facebookon.
A társadalom két csoportra osztható, a macskásokra és a kutyásokra. Persze viccet félretéve, sokan rajongunk a kutyusokért és a cicákért is egyaránt, de tény, hogy vannak dolgok, amiket csak a macskagazdik értenek, és vannak dolgok, amiket csak a kutyagazdik. Mi az előbbinek jártunk most utána.
olvass tovább
Várszegi Réka
Boldogtalan szeretnél lenni? Oké, adok neked két szót, használd őket minél sűrűbben és boldogtalanságod garantált! Látszólag ez a két szó teljesen ártalmatlannak látszik, még csak nem is érzelmeket fejeznek ki, nem is túlságosan negatívak. Igazából alapból nincs baj velük, csak, ha nagy jelentőséget teszel rájuk és ha magad is elhiszed a tartalmukat.
olvass továbbNéha akaratunkon kívül éreztetjük azt valakivel, aki egyébként kifejezetten tetszik, hogy csak egy könnyű flörtként gondolunk rá. Ha pedig valakinek ezt a jelet kapja el az adóvevője, akkor nem csoda, ha nem is gondol többet a dolog mögé. Ezekre vigyázz, ha nem csak egy pár éjszakás kalandot szeretnék a másiktól!
olvass továbbRengetegszer jött szembe velem mostanában egy örök érvényű igazságnak szánt bölcsesség, mely szerint - és most nem pontosan idézek: aki rendben van önmagával, az másokat sem bánt. Elgondolkodtam kicsit a dolgon (jó szokásomhoz híven), hogy, ha mindez valóban így van, ahogy fentebb írva vagyon, akkor hogyan lehetséges az, hogy kismilliónyian vagyunk, akik napi szinten szorongunk, fájdalmas emlékeket cipelünk, dühösek vagyunk és soha az életben nem voltunk kibékülve önmagukkal, de mindennek ellenére mi mégsem a külvilágon próbáljuk megtorolni a sértettségeinket?
olvass tovább
Király Eszter
Miért vagyunk néha elhallgatók és elferdítők? Egyetlen mondattal össze lehet foglalni: az igazság nem tesz jót. Úgy kezeljük az igazságot, mintha fölöslegesen felírt gyógyszer lenne, ezért be sem adjuk a másiknak, akit szeretünk. Az igazság-dózis csak fölösleges adalékanyag volna, csak rosszat tesz, mérgez, vitát szít, bonyodalmakat okoz, magyarázatot vár, és eltávolít egymástól.
olvass tovább
Dibáczi Dóra
Emlékszem, amikor a kisfiam óvodás lett, volt egy közös kis mondatunk, amivel mindig reggel elköszöntünk a csoportszoba bejáratánál: "A kedvesség visszajár!”
olvass tovább
Dibáczi Dóra
A szó, amit sokszor annyira nehéz kimondani. Pedig annyi – de annyi helyzetben jelentene ez megoldást az adott problémára. Bocsánat!
olvass továbbLegyünk őszinték magunkkal, az élet néha sz@r. A helyzet az, hogy mindannyian tudjuk, hogy amikor az élet elnehezedik, szinte elviselhetetlenné válik, és úgy érezzük, hogy ebből a spirálból nincs kiút. Reményvesztetté válunk...
olvass tovább
Király Eszter
Az érett szerelem az egyetlen, amiért megéri. Ez nem valami olyasmi, ahová csak meg kell érkezni, mint valami vendégségbe, és közös létünk működtetését, a felelősség súlyát a másik vállára helyezem.
olvass tovább
Virág Klaudia
Nem olyan fából faragtak, aki bármit is könnyen feladna és az élet folyamatosan tanít az alázatra és a türelemre. Megértettem ezeknek a fogalmaknak is a szükségszerűséget és megtapasztaltam már jótékony hatását is.
olvass továbbNem mindenki olyan szerencsés, hogy elmondhassa még jelen vannak a nagyszülei az életében. Azonban nagyon boldognak nevezheti magát az, akinek volt szerencséje megtapasztalni milyen a nagyszülők végtelen szeretete. Ők azok a meghatározó karakterek az életünkben, akik mindig jót adnak útravalóul. Hozzájuk íródtak ezek az idézetek.
olvass tovább
Dr. Németh Eszter
Elgondolkodtál már azon, hogy bár elsajátítunk számos elméleti tudást az iskolákban, de vajon az érzelmi öngyógyítás fortélyaira kinek kéne megtanítania? Meddig és hol van a határ? Szívünk marcangolásából mikor ocsúdunk fel, mikor tanuljuk meg a leckét? Ha már elégszer csattant az ostor a hátunkon, mégis miért nem hagyunk fel vele?
olvass továbbÉs tényleg így van. Senki sem úgy születik, hogy egyből erős és határozott lesz. Azok a nők, akik most erősek és kiállnak magukért ugyanúgy sebezhetőek voltak egykor. Kapták ők is sorra a pofonokat és a csalódásokat.
olvass továbbIdegeskedünk, szorongunk, bánkódunk olyan dolgokon és dolgokért, amiknek az égvilágon semmi jelentőségük ahhoz az aprócska tényhez képest, hogy az időnk véges.
olvass tovább
Várszegi Réka
Komolyan mondom, néha legszívesebben megráznám az embereket a fülüknél fogva…Elsősorban persze magamat, de magamon kívül még sokakkal vagyok így. Azt tapasztalom, hogy annyira nem hiszünk magunkban, annyira nem látjuk a saját értékeinket, hogy az katasztrofális! Nem ismerjük el az erőnket, nem ismerjük el a képességeinket, nem ismerjük el a szépségünket!
olvass tovább
Pilát Gábor
Az egyéjszakás futamok és laza kapcsolatok fő jellemzője a közös öröm, külön bánat. Ilyenkor semmilyen elkötelezettségről nem beszélhetünk, merthogy sokszor éppen ennek elkerülése a cél.
olvass továbbA nárcisztikus személyekből hiányzik az empátia, ugyanakkor rendkívül önérzetesek. Sajnos túl sok pozitív jelzőt nem lehet rájuk aggatni, hiszen manipulálnak, és gyakran bántalmaznak érzelmileg. Ennek ellenére szeretik saját magukat áldozatként feltüntetni.
olvass továbbAz élet bármelyik területén előfordulhat, hogy az ember úgy érezi: nem veszik komolyan. Nem hallgatják meg, nem kíváncsiak a véleményére, ötleteire, vagy épp ellenkezőleg, minden gátlás nélkül eltulajdonítják, mintha ő ott sem lenne. Pedig mindenki megérdemli, hogy észrevegyék és tiszteljék. Ám, ha a karizma mégsem jön magától, ideje dolgozni érte!
olvass tovább
Dibáczi Dóra
Nem olyan régen úgy alakult, hogy az élet egy új feladatot sodort az utamba, ezáltal picit mélyebben bele kellett merülnöm az értékrendem részleteibe. Igazából mindig úgy álltam ehhez a kérdéshez, hogy kellő intelligenciával rendelkezem mind érzelmileg mint egyébként, és ezáltal alapvető, hogy van értékrendem is.
olvass tovább„Ha megadod magad annak, ami van, és így teljes mértékben jelen leszel, a múltnak megszűnik hatalma feletted. A jelenlét a kulcs." – Eckhart Tolle szavai bőven jól leírják a megengedés hatalmát. Persze nem mindig ilyen könnyű ez.
olvass tovább
