KERESD A NŐT / Szívvonal


A legtöbb nő boldogtalanságát ma az alacsony önbecsülés okozza

Az önbecsülés nem egyenlő az egóval. Az ego okoskodik, gyűlöl, fél, szorong, irigykedik, és saját érdekei szerint szemenszedett módon hazudik. Az egónak kételyei vannak, és csüggesztő, kétségbeejtő gondolatokat ébreszt. Az ego földhözragadt, kérkedő zsebhuszár, az egónak csak a szája jár, és üres fejét magasra emeli az ég felé, mint ahogyan az üres kalász fent hordja a fejét a semmiért, a maggal teli meg lehajtja.

olvass tovább

A közöny a nő halálcsókja

Ha a nő szeret, akkor beszél hozzád. Akkor tombol, kiabál, hisztizik, sír, elpanaszol, kérdőre von, magyarázatot vár, és gondolkodás nélkül, az arcodba borítja a sérelemzuhatagot. Nem burkolózik némaságba, nem hagyja, hogy az értetlenség, csendes, kommunikációmentes, különálló, gyűlölet-szigetekre sodorja az egykori szép szerelmet.

olvass tovább

Mindig a nő választ!

Bevonzod őt, vagy beengeded? Mi a különbség? Olyan könnyen kijelented, hogy mindig csak a rosszfiút, a házast, a habituális megcsalót, az agresszort hívod be az életedbe. Emberi kapcsolatok jönnek-mennek, végig trappolnak lelkünk előszobáján, kicsit ott maradnak, megpróbálnak beljebb férkőzni, még a cipőjüket sem rúgják le, sáros lábbal portyáznak a szívünkön.

olvass tovább

Szelídülj szerelem!

A legelső szerelmes találkozásban százezer perc várakozás rejlik, hormonok tombolása, egymás tekintetében elmerülés, és színtiszta vegytan. A szerelem kezdetben valóban rózsaszín, mámoros köd, és gyomortájon repkedő pillangók, és ez a kegyetlenül édes drog, függővé tehet, csak ízleljük egymást telhetetlenül, újabb és újabb szerelemmámor adagért esdekelve.

olvass tovább

Így csábít a nő harminc felett

Harminc felett talán kissé visszalépünk. Talán megcsappant az önbizalmunk, tele vagyunk negatív tapasztalatokkal, mert sáros lábakkal tiporták a szívünket az érdemtelenek. Talán túl sokat reméltünk, és keveset kaptunk, túl sokat álmodtunk, de tündérmeséink nem végződtek heppienddel. Harminc felett visszaveszünk a lendületből, és megpróbálunk tudatosabbá válni, közben észre sem vesszük, hogy bezárjuk a szívünket.

olvass tovább

Az elengedés sokszor szaggatás és rombolás, de az egyetlen létező módja az újjáépülésnek

Egy kapcsolat elvesztése sokszor kegyetlen, pusztító valami, ami ha végigsöpör életeken, tör, zúz, elvesz önbecsülést, otthont, biztonságot, és talajt a láb alól, szinte mindent, ami a lelki és fizikai komfortérzetet nyújtja. De fontos mérföldkő, és sok mindenre rávilágít, sok mindent megtanít, többek között azt, hogy csak tiszta, lecsupaszított talajra lehet új életet építeni.

olvass tovább