Kövess minket Facebookon.
Király Eszter
Mikor állsz készen állsz egy új kapcsolatra? Amikor már nem kínzó az egyedüllét. Lényed már nem vágyik olyan fájón-sajgón egy társra, teljes egésszé váltál, nem kiabálsz, sírsz a másik feledért, egésszé váltál.
olvass tovább
Király Eszter
Amikor valaki a szerelemtől akar boldog lenni, akkor kizárólag egy kapcsolaton belül érzi magát teljesnek és boldognak. Önbecsülése, saját értékeiben való hite, jókedve, testi-lelki jólléte kizárólag a társa ítéletétől, vagy aktuális hangulatától függ, csak a másikra gondol, megfeledkezve önmagáról.
olvass tovább
Király Eszter
Az őszinteség azt jelenti, hogy lecsupaszított lélekkel, semmit sem rejtve jelenek meg előtte. Mégsem vagyok nyitott könyv, nem akarja múlt- történeteimet újra és újra átlapozni, nem elemez ki semmit, nem vár magyarázatot, és nem ítél meg. Múltam csomagját a hátamon vittem, úgy érkezem a szerelem oázisára. Pihenni vágytam már, le akartam pakolni, akartam, hogy végre minden kósza mozaikdarabka helyére simuljon zaklatott életemben.
olvass tovább
Király Eszter
Az igazi boldogságot adó adok-kapok egyensúly a párkapcsolatban csak úgy tud kialakulni, ha képes vagyok teljes szível, elmével belehelyezkedni a másik világába, és nem sajnálni erre az időt, energiát, tanulást.
olvass tovább
Király Eszter
Az üres emberek csak az üreseket vonzzák, mindig ezt mondtad. Megtalálják egymást, belefúrják magukat a másik üres tekintetébe, és megpróbálnak valamit kivenni ebből a hasztalan kapcsolódásból, és úgy tesznek, mintha értelme volna az együttlétüknek. A fotókon mosolyognak, és összeér a válluk, de közben saját pózukat igyekeznek trendivé tenni, csak a szájuk nevet.
olvass tovább
Király Eszter
Már az induló kapcsolatokban is az őszinte, tiszta, világos szavak hiányoznak leginkább. Ne bújjon meg a kétség, minden egyes találkozásban.
olvass tovább
Király Eszter
Sérült, és ezerszer csalódott lelkek próbálnak újra hinni az emberi kapcsolatok tisztaságában. Titokban arra vágynak, hogy valaki egészen rájuk adja, amije van. És ők elfogadhassák azt, bizalommal magukra öltsék, nem puszta számításból, hanem tiszta szerelemből.
olvass tovább
Király Eszter
Az önbecsülés nem egyenlő az egóval. Az ego okoskodik, gyűlöl, fél, szorong, irigykedik, és saját érdekei szerint szemenszedett módon hazudik. Az egónak kételyei vannak, és csüggesztő, kétségbeejtő gondolatokat ébreszt. Az ego földhözragadt, kérkedő zsebhuszár, az egónak csak a szája jár, és üres fejét magasra emeli az ég felé, mint ahogyan az üres kalász fent hordja a fejét a semmiért, a maggal teli meg lehajtja.
olvass tovább
Király Eszter
Emberi kapcsolatok jönnek-mennek, végig trappolnak lelkünk előszobáján, kicsit ott maradnak, megpróbálnak beljebb férkőzni, még a cipőjüket sem rúgják le, sáros lábbal portyáznak a szívünkön.
olvass tovább
Király Eszter
Kapcsolatunk négy lábon álló asztala egyszer csak elkezd billegni, és egyre kényelmetlenebbül érezzük magunkat ebben a lanyhuló melegségű kötelékben, ebben a lazuló szerelemketrecben, ahol egyébként elvagyunk és remekül működünk együtt, de fájón hiányzik a meghittség és a szenvedély.
olvass tovább
Király Eszter
Az igazi szerelem megtalálása esetenként valóban hasonlatos egy női misszió teljesítéséhez. A tiszta, romlatlan, őszinte érzést úgy kutatjuk, mintha ez volna nő létünk első, alapvető mérföldköve. A szerelmet lepkehálóval üldözzük, és rengeteg hibát elkövetünk, önbecsülést veszítünk, testünket tartós használatra bocsájtjuk, és hagyjuk, hogy hátunkat sáros lábbal tapossák az érdemtelenek.
olvass tovább
Király Eszter
Aki önmagát nem szereti, az nem gyöngéd, nem jóságos önmagához, és jótett helyébe már régen nem várja a jót. Azt gondolja, a szeretet kizárólag másokra vetülő, másokkal kapcsolatos érzés, szeretni csak kifelé lehet, és soha nem lehet egyszemélyes élmény. Aki önmagát szereti, az csak egoista, önző, hiú érdekember lehet, vallják eltökélten az önmagukkal diszharmóniában élők. Mennyire nincs igazuk. Az önmagukkal rossz viszonyban lévő, szétcsúszott, negatív emberek valóban nem értik, mit szeressenek önmagukon, közben pedig kétségbeesetten, figyelemre, elfogadásra, dicséretre, és szeretetre szomjazva élnének támaszkodó kapcsolatokban.
olvass tovább
Király Eszter
Harminc felett a nő talán kissé visszalép. Talán túl sokat remélt, és keveset kapott, túl sokat álmodott, de a mesék nem végződtek heppienddel. Harminc felett a nő visszavesz a lendületből, és megpróbál tudatosabbá válni, közben észre sem veszi, hogy bezárja a szívét, félve egy újabb szívtöréstől, nem enged lelkének láthatatlan demarkációs vonalán túl senkit.
olvass tovább
Király Eszter
Ha a nő szeret, akkor beszél hozzád. Akkor tombol, kiabál, hisztizik, sír, elpanaszol, kérdőre von, magyarázatot vár, és gondolkodás nélkül, az arcodba borítja a sérelemzuhatagot. Nem burkolózik némaságba, nem hagyja, hogy az értetlenség, csendes, kommunikációmentes, különálló, gyűlölet-szigetekre sodorja az egykori szép szerelmet.
olvass tovább
Király Eszter
A jó érzelmi kommunikációnak nagyon is sok köze van a kiegyensúlyozott szexhez. Sokszor érzelmi falaink ölik meg a vágyat. Hiába törekszünk az összefonódásra, ha folyton falakba ütközünk.
olvass tovább
Király Eszter
Ha te nem lennél, én valamiféle Kis hercegnek képzelném magam, saját tűzhányóval, rózsával és megszelídíteni való lényekkel. Ha te nem lennél, én kiterjeszteném a nehéz napokat, amikor a hajam is rosszul áll, és jó sokat időznék ott. Néha lemásznék a bolygómról a földre. Részt vennék a mindennapi élet játékban, látnám magam ahogy élem, messziről figyelném, jól csinálom -e, mintha valami útmutatóból dolgoznék. De alig várnám, hogy hazamehessek a saját bolygómra.
olvass tovább
Király Eszter
A rózsaszín ködbe burkolt szerelem két-három év után átalakul, a kötődés érzése válik meghatározóvá, és bár a kapcsolat szoros marad, mégsem marad ugyanolyan. Minden jól működő kapcsolat egyik titka, hogy elfogadjuk a tényt: a kötelék folyamatosan változik és fejlődik.
olvass tovább
Király Eszter
Bevonzod őt, vagy beengeded? Mi a különbség? Olyan könnyen kijelented, hogy mindig csak a rosszfiút, a házast, a habituális megcsalót, az agresszort hívod be az életedbe. Emberi kapcsolatok jönnek-mennek, végig trappolnak lelkünk előszobáján, kicsit ott maradnak, megpróbálnak beljebb férkőzni, még a cipőjüket sem rúgják le, sáros lábbal portyáznak a szívünkön.
olvass tovább
Király Eszter
A legelső szerelmes találkozásban százezer perc várakozás rejlik, hormonok tombolása, egymás tekintetében elmerülés, és színtiszta vegytan. A szerelem kezdetben valóban rózsaszín, mámoros köd, és gyomortájon repkedő pillangók, és ez a kegyetlenül édes drog, függővé tehet, csak ízleljük egymást telhetetlenül, újabb és újabb szerelemmámor adagért esdekelve.
olvass tovább
Király Eszter
Harminc felett talán kissé visszalépünk. Talán megcsappant az önbizalmunk, tele vagyunk negatív tapasztalatokkal, mert sáros lábakkal tiporták a szívünket az érdemtelenek. Talán túl sokat reméltünk, és keveset kaptunk, túl sokat álmodtunk, de tündérmeséink nem végződtek heppienddel. Harminc felett visszaveszünk a lendületből, és megpróbálunk tudatosabbá válni, közben észre sem vesszük, hogy bezárjuk a szívünket.
olvass tovább
