Mindig csak talán
A beismerés és a belátás fájó, de vannak elkerülhetetlen döntések az életben, amiket meg kell hoznunk. Csak és kizárólag azt remélve, hogy később majd megjutalmaz minket az élet. Vagy csak mert egyszerűen így helyes.
olvass továbbA beismerés és a belátás fájó, de vannak elkerülhetetlen döntések az életben, amiket meg kell hoznunk. Csak és kizárólag azt remélve, hogy később majd megjutalmaz minket az élet. Vagy csak mert egyszerűen így helyes.
olvass továbbÉrdekes, hogy sokszor olyan emberi kapcsolatokba bonyolódunk, ahol az érzésektől, a jóhiszeműségből és a kedvességünkből adódóan, talán túl segítőkészek és odaadóak leszünk
olvass továbbKényelmetlen érzés lehet, mikor a változás szélén állunk, hiszen a változás mindig feszegeti a komfortzónánkat, a már ismert biztosat. Az ember félelme abból ered, hogy nem látja mi következik ezután, az ismeretlen terület ízé elbátortalaníthat bennünket az elindulástól, vagy kétségbe ejt, egyáltalán merre menjünk tovább?
olvass továbbSokan csak ülnek és úgy várják, hogy a boldogság megtalálja őket, mint a sültgalambot, ami sosem repül a szánkba Másokat hibáztatnak boldogtalan életükért. Azt azonban nem veszik észre, hogy lehetne sokkal rosszabb sorsuk is. Elfelejtik azt a nagyon fontos dolgot, hogy a boldogság bennünk található, így ez egy tudatos döntés, amit meghozunk.
olvass továbbA nagy ürességen kívül nem sok mindent tudnék felsorolni a lelkemben zajló eseményekről. Éppen elég szörnyű ez nekem most, abba már bele sem gondolok, hogy neked milyen nehéz lehet most velem.
olvass továbbVannak emberek, akik nem tartják tiszteletben mások határait. Hízelgéssel, jó szándéknak álcázott beleszólással („én csak jót akarok neked”), kíváncsiskodással, faggatózással, puhatolózással elérik, hogy a másik megnyíljon nekik, és olyasmit is elmondjon, ami nem tartozik rájuk. A megszerzett információ birtokában aztán elkezdhetik rejtetten irányítani, manipulálni a másikat.
olvass továbbVannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, hogy minden összefogott ellenünk. Emberek fordulnak el tőlünk, látszólag nem tettünk semmit a konfliktus érdekében, mégis kisétálnak az életünkből.
olvass továbbMindig is hittem a vonzás törvényében; hogy a pozitív gondolat pozitívat, míg a negatív negatívat szül. De arról senki sem beszél, hogy álljon fel a padlóról az, aki az élettől mostanában csak pofonokat kapott. Ilyenkor teljesen hiábavaló közhelyeket puffogtatni, mert nyilván lesz ennél jobb, de egy kétségbeesett ember leginkább arra lenne kíváncsi, hogy mikor.
olvass továbbA maszkolós korszak elgondolkodtatott, hogy milyenek is vagyunk néha, hogy milyen „betegségeket” hordozunk és adunk át másoknak. Tényleg hasznos lenne néha befogni a szánkat, mert a szavainkkal több ember életét tettük már tönkre. Szülők a gyerekek szárnyait, szavakkal törték le.
olvass továbbNem, nem a szőke hercegről akarok írni, bár tény, hogy ez a karakter kiválthatja a meseszerűség érzését, a nagy érzelmeket és a szép fantáziákat egyaránt. Csakhogy a valóság egészen más. A valóság egy bizonytalan, mélyen kötődni és elköteleződni nem tudó férfi.
olvass továbbHajlamosak vagyunk arra, hogy különböző ideákban éljünk. Arra is hajlamosak vagyunk, hogy mindent magunkra vonatkoztassunk. Minden történést, ami bár nem velünk történik azonosítunk önmagunkkal, valamilyen mértékben.
olvass továbbSoha. Ez az a szó, amit oly könnyen mondunk ki egy csalódás után. Azonban tudjuk jól, hogy ennek a kijelentésnek rövid az élettartalma legtöbbször. Ugyanakkor mindenki életében eljön az a pont, amikor őszinte felismerésként megváltozik benne valami, és a "soha" végre új értelmet nyer.
olvass továbbA bolond csak azzal tud foglalkozni, mint ami az ő bolondságához tartozik, a kalapács embernek szögből van a világ, a boldog ember pedig mindenhol boldogságot lát maga körül. Igazából mindenkinek ez a célja, csak van aki kényszeresen, esetleg rossz helyen keresi.
olvass továbbMár azelőtt építem a falakat, hogy megszólaltál volna. Ráérős munkásként, aki néha elciccent egy sört két tégla lerakása közben, amikor azt érzi, hogy most jó, most hátradőlhet picit. De mindig ugyanaz a vége.
olvass továbbNem a póthaj, a műszempilla, és nem a csípőrisza. Nem a kacsaszáj nem a légbepuszi, és nem csuklóra akasztott dizájner imitáció. Nem a provokatív tekintet, az arroganciába hajló túlerotizált magabiztosság, és nem a 90-60-90 mágikus számrendszere.
olvass továbbEgy kapcsolat elején minden rózsaszín, ez nem is kérdés. Azonban egy idő után a párkapcsolat fenntartásához nyilván már nem lesz elég „csak” a szerelem. Több mindennek kell történnie ahhoz, hogy a hosszú távon is működni tudjon.
olvass továbbA minap az edzőteremben pont a legnagyobb tömegben sikerült érkezzek ami azt jelenti, hogy a női öltöző ilyenkor zsúfoltságig tele. Kicsit szemlélődtem, üres szekrényt kerestem majd leültem, vártam, hogy oszoljon a tömeg. Eközben érdekes észrevételek jöttek.
olvass továbbEgy férfit hosszú távon elriaszthat az, ha egy nő mindig egyedül próbálja megváltani a világot. Soha nem kér, nem szól, ha segítségre van szüksége, nem mutatja gyenge oldalát, mert ez egyben a ráutaltság és kiszolgáltatottság érzésével fonódna össze. Pedig minden nőnek van gyengébb, gondoskodásra, gyámolításra szoruló női oldala.
olvass továbbKi kezdeményezze a randevút? Hibát követ –e el a nő, aki egyértelműen kezdeményez? Párkapcsolati elvárások terén ma igen eltérők a vélemények, mégis a hagyományos szerepek még mindig belénk vannak kódolva, és tudatosan, vagy tudattalanul szeretünk ezektől nem eltérni. Egy okos nő megtalálja az egyensúlyt, vagyis patikamérleg-pontossággal tudja, hogy mennyire tárja fel önmagát és érzelmeit, mennyire fusson a férfi után, és milyen határozottság az, ami még nem riasztja el őt.
olvass továbbMielőtt elmondanád neki, a szerinted szuper, ám de nagyon átlátszó dumád, mielőtt megtennéd, amit a fejedben forgatsz, egy pillanatra állj meg és lépj egyet hátra. Az olyan nőhöz, akihez az élet nem volt eddig kegyes, türelemre lesz szükséged, mert megtört. Egészen máshogy kell szeretned és máshogy kell közeledned egy ilyen nőhöz.
olvass tovább