Kövess minket Facebookon.
Szekeres Fanni
Talán már nem izzik úgy a szemünk mikor tekintetünk egymásra talál. Talán már nem röpködnek a gyomrodban pillangók mikor rám gondolsz és nem szédülsz a találkozókon. Nem remeg a hangod a magadról szóló mondatoknál és nem bókolsz olyan félve.
olvass továbbEgy nárcisztikus személy sokszor megtévesztő. Kedvessége, édes szavai olykor magával ragadják az embert. Idejekorán érdemes felismerni azokat a jeleket, melyek vörös posztóként lobognak előttünk, hogy még véletlenül se essünk bele abba a csapdába, ahonnan kijönni már igen nehéz.
olvass tovább
Szentesi Szilvi
Pár hónapja, talán hete, még a hideg rázott attól, amikor a bőrükből örömükben kiugró szingli nőkről olvastam. Utáltam hallani, hogy milyen jó a függetlenség, hogy végre azt csinálhatok, amihez kedvem van, és nem kell főznöm neki, meg a szennyesét mosni.
olvass tovább
Varga Emese
A közös emlékeiteket nem tudod kitörölni a fejedből, mint ahogy őt magát sem tudod kiradírozni a szívedből, de van egy pont, ami után már nem lehet többet várni rá. Rá és arra, hogy végre jól szeressen.
olvass továbbAz, hogy a következő lépcsőre ugrunk egy csodálatos dolog, azonban ez a fajta elhatározás alapjaiban képes megváltoztatni az életünket. És hogy mik azok az aspektusok, amik csorbát fognak szenvedni annak érdekében, hogy egy jobb életet élhess?
olvass tovább
Szabó Rebeka
Hazudhatnám azt, hogy időszakos csupán ez az érzelmi hullámvasút. Hazudhatnám azt is, hogy még mindig erősen hiszem: Lesz jobb.
olvass tovább
Róka Fanni
Megosztó téma következik, hiszen mindenkinek saját véleménye van, úgy általában mindenről. Mostanában sokszor foglalkoztatott a kérdés, hogy régebben, miért akartam mindig is megfelelni másoknak? Ismerős ugye?
olvass tovább
Szabó Alexandra
Tényleges fájdalommal jár elképzelni, hogy milyen lesz, ha már nem én leszek számodra az első. Amikor más fog a fejedben járni ébredésnél, lefekvésnél. Amikor más lesz az első, akivel majd meg szeretnéd osztani a gondolatod. Amikor másra vágysz majd mind a nehéz, mind a könnyed napjaidon. Nem akarom elfogadni a tényt, hogy hamarosan másnak adod ki majd a szíved egyetlen albérletét.
olvass továbbAz anya-lánya kötelék az egyik legerősebb kapcsolódás. El sem tudom mondani, hogy mekkora megbecsülést érzek Édesanyám iránt. Rengeteg dolgot tanultam tőle arról, hogy mit is jelent a nővé válás, valamint a szerelem és az emberi érzések.
olvass tovább
Lacsny Éva
Olyan témát boncolgatunk, amiről nem szoktunk beszélgetni, sőt, talán nagyon gondolkodni sem. Mert annyira az élet része, mégis, legtöbb probléma forrása felnőtt életünkben.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Néha azt érzem, hogy elmegy mellettem az élet. Hogy a vágyaim, az álmaim és az, ami igazán mélyen bennem van, köszönő viszonyban sincs azzal az élettel, amit most élek.
olvass tovább
Király Dóra
Nem kell választani a megbocsátást. Nem kell a helyes utat keresni. Nem kell átrendeznie az erkölcsöd, normáid és elvárásaid, hogy helyet adj valakinek az életedben. Nem kell úgy tenned, mintha rendben lennél, mikor bent szenvedsz. Nem kell mondanod, hogy megbocsátasz neki, hogy elkerülje a drámát.
olvass továbbMegismerkedtek, jól érzitek együtt magatokat. Természetes, hogy legszívesebben minden időt a másikkal töltenél. Egyszer csak azon kapod magad, hogy a férfi távolodni kezd. Mi lehet az oka? Nem adtál neki elegendő teret.
olvass tovább
Király Eszter
Az önbecsülésnek semmi köze a tökéletességhez. Ha önbecsülésem reális és egészséges, és pozitív viszonyban vagyok önmagammal, akkor belső szépségem, békém, csendes magabiztosságom ragyogtat.
olvass tovább
Szabó Alexandra
Az életben az ember sokszor csöppen bele olyan helyzetekbe, amikor az életét mozgató és megalapozó elvek szerint kellene meghoznia egy döntést, amennyiben azok az elvek tisztán definiáltak, és személyiségéhez illeszthetők. Mit tegyünk azonban, ha vágyaink más kimenetelt hordoznak magukban, mint a jól bevált és magunknak szilárdan felépített erkölcsi szabályaink?
olvass tovább
Szabó Rebeka
Néha azt érzem, hogy fáradhatatlanul csatangolok az utamon, szünet nélkül, és nem találok semmit sem, ami kapaszkodót jelentene, egy kis pihenőt a szélviharban. Időnként még az is nehezemre esik, hogy saját magamnak valljam be az érzéseimet. A manír nélküli, felszínt is felhasító érzéseket. Pedig lenne mit mondanom. Lenne mit mesélnem. A nagyvilágba kiáltanám, hogy úgy érzem nem bírom a súlyos terhet, ami a vállamra nehezedik.
olvass továbbNehéz olyan nőnek lenni, aki "túl" érzelmes egy olyan világban, ahol a logika felülírja az érzelmeket. Állandó harc, hogy elhallgasd-e az érzéseidet, vagy elijeszted-e az embereket ezzel? Mindannyian ezt tesszük, egyesek jobban, mint mások - elrejtjük a szívünket, hogy megvédjük a fájdalomtól.
olvass tovább
Szabó Rebeka
Ha megértenénk, hogy a trauma magában foglalja az érzelmi sérüléseket is, akkor több ember léphetne a gyógyulás tényleges útjára. Lelki, és testi értelemben is.
olvass tovább
Tóth Éva
Minden hölgynek megvan a voksa. Megvannak az elképzelések a külsőségekről: hajszín, szemszín, magasság, izomzat, pénztárca, sárm… a lista a végtelenbe nyúlik. Mindannyiunknak megvolt a maga választása évei folyamán, és mindenki beleesik nagy szakításokba, kalandokba, hibákba, csalódásokba. Mégis, mire vágyunk?
olvass továbbA harag alapvető emberi érzelem, amelyet mindenki átél és megtapasztal. A harag megfelelő kezelésének elsajátítása fontos lecke, hiszen ha elfojtjuk a bennünk lévő érzelmeket, annak káros hatásai lehetnek, míg ha egészségtelen módon szabadjára engedjük az indulatainkat, az árthat nekünk és azoknak, akiket szeretünk. Hogyan kezeljük tehát a haragunkat? Milyen egészséges formái vannak a kifejezésének, és hogyan engedhetjük el úgy, hogy megkönnyebbüljünk, és ezáltal jobban megértsük önmagunkat is?
olvass tovább
