Az emlékeink rabjai vagyunk

Az emlékeinket gondosan elhelyezve egy zsákban a hátunkon cipeljük. Ragaszkodunk hozzájuk, mert ez az egyetlen dolog ami örökre megmarad a múltunkból és az állandóan változó, múlandó énünkből. Őrizgetjük őket, mert ezekhez tudunk visszasétálni egy önmarcangoló találkozásra amikor csendben elkezd távozni mellőlünk minden. Közben hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy ezeknek a nehezékeknek a súlyai csak megtörnek bennünket.